Hieronymus Bosch, Anthonius van Aken festő, azaz egy Aachenből származó
festő fia voltHieronymus Bosch: Gyönyörök kertje; Papp Sándor Balázs:
Gyönyörök kertje, tanulmány-másolat
Hieronymus Bosch, Anthonius van Aken festő, azaz egy Aachenből származó festő fia volt. 1450 körül született a brabanti 's-Hertogenboschban és ebben a városban is halt meg 1516-ban. A város jómódú, elismert polgára volt, felesége is jómódú családból származott. 1486-tól folyamatosan dolgozott a Szent János templomban működő Miasszonyunk testvériség számára és feltehetően a város tekintélyes polgárainak megrendelésére. 1504-ben /Habsburg/ Szép Fülöp burgundi herceg rendelt tőle egy Utolsó Ítélet képet. Kétségtelenül a korban egyedülálló művészete ma sem vezethető le egyszerűen a korai észak-németalföldi festészet fejlődéséből. Bizarr és talányos műveinek témáit, fantasztikus motívumait interpretációk hihetetlen mennyisége próbálja megfejteni, többnyire áltudományos magyarázatokkal. Egy bizonyos - nem lehetett semmiféle titkos szekta tagja. Műveit a 16. század nagyra becsülte, számtalan utánzója akadt, kifejezett divat lett az általa teremtett motívumok variálása. Később feledésbe ment és csak a 20. század "fedezte fel" újra. Műveinek legnagyobb része a spanyol uralkodókhoz került Németalföld spanyol meghódítása nyomán. Egyik főműve az úgynevezett Gyönyörök kertje triptichon, melyet Földi Paradicsomnak is hívnak /Madrid, Prado/. Datálása vitatott, egyes kutatók Bosch korai művei közé sorolják, általában elfogadott nézet szerint érett művei közé tartozik. 1517-ben Nassaui III. Hendrick, orániai herceg brüsszeli palotájában volt, egészen 1568-ig, amikor a spanyol nemesek konfiskációja révén Spanyolországba kerül, 1591-ben már a "legkatolikusabb király", II. Fülöp magánlakosztályában található az Escorialban. A triptichon tölgyfatáblára van festve, eredeti keretében van. A táblák mérete: középső tábla 190x175cm, a szárnyak mérete187,5x76,5cm. A mű eléggé sérült állapotban maradt fent, 2000-ben fejeződött be a restaurálása, ekkor
került kiállításra a Pradoban, több régi másolatával együtt. Ezek közül a legkorábbi, talán még Bosch műhelyében készült másolat a budapesti Szépművészeti múzeumba került vászonkép, mely csonka és rendkívül töredékes, de hiteles replika. A többi másolat a 16. század második felére tehető. Bosch hatása a 20. század művészetére igen jelentős. Ennek egyik bemutatása 1969-ben, az első Bosch kiállítás alkalmával a hollandiai 's-Hertogenboschban rendezett Hommage á Bosch volt többek között, a kornak megfelelően elsősorban szürrealista és pop-art stílusú idézetekkel, parafrázisokkal. Ezért is tartom egy fiatal magyar festő, Papp Sándor Balázs kísérletét érdekes jelenségnek, amikor évtizedes munkával, megrendelés nélkül, mintegy saját magának elkészítette a Gyönyörök kertje triptichon teljes másolatát. Még Bécsbe sem jutott el, nemhogy Madridba, és így számára az akkor elérhető reprodukciók alapján készült a másolat. Múzeumi másolatkészítés követelménye az eltérő méret és a kép hátán egyértelmű jelzés /copy, Kopies/ arra nézve, hogy másolat. A méretek általában kisebbek az eredetinél. Ebben az estben viszont jóval nagyobb méretű másolatról van szó. A tölgyfára készült, olajtemperával festett eredetivel szemben itt csakis tempera és akril festék került alkalmazásra, ami eleve más festéstechnikát alkalmazva eltérő festői stílust hozott létre. Nem mechanikus, fotografikus másolat született, a festésmód rajzosabb, szárazabb, korát nem tagadja meg a másolat, távolról sem a divatos "múzeumi másolat" kategóriájába sorolható. egyfajta interpretációja így az eredeti műnek. Alkotója tanulmány-másolatnak nevezi. Régebbi korokban az ifjú festőtanoncok a mester műhelyében másolással tanulták meg a mesterség fortélyait és a technikát.
Papp önvallomásában főiskolai stúdiumának tekintette a munkát, egyfajta akadémiának. Azonosulása egy távoli korszak művével bizonyára nagy iskolát jelentett számára. Műve nyilvánvalóan teljességgel eltér az eredetitől, de tanulságos a néző számára is. Egyrészt hitelesen írja le Bosch képét, néha meglepően friss színekkel idézi fel ezt a különleges világot, másrészt sosem felejtjük el, hogy az eredetinek 20. századi "tükrét" látjuk. A magyar művészet történetében sem ismeretlen a régi korok remekeinek inspiráló hatása. 2004-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem nagysikerű kiállítása, "Eredeti másolat, 19. századi magyar mesterek másolatai a reneszánsz és barokk festészet remekművei nyomán" érdekes kísérlet volt e műfaj újraértékelésére is. Papp Sándor Balázs Bosch másolata az évek múlásával egyre inkább saját korát fogja visszatükrözni a nézőben. A mű megőrzése és bemutatása fontos,
egyedülálló kísérlete fontos dokumentum.
2006. februárja
dr. Urbach Zsuzsa
művészettörténész